BALATONI VÍZTELENÍTETT MEDERISZAP ÉS ADALÉKANYAG BIODEGRADÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA, FÉLÜZEMI KÍSÉRLETEK

A Balaton vízminőségének, illetve mederállapotának fenntartása érdekében a szükségesnél kisebb mértékű kotrás esetén is, éves szinten is jelentős mederiszap képződik. Ennek hasznosítására számos elképzelés született és lett kipróbálva. A kikotort és víztelenített iszap jelentős foszfor, mész és víztartalma miatt érdemesnek mutatkozik arra, hogy megfelelő alap- és adalékanyagokkal elvégezzük biodegradációs vizsgálatát. A kutatás-fejlesztési tevékenység elsődleges célja az, hogy komposztálással az iszap tulajdonságait javítva értékes termésnövelő és talajjavító anyagot állítsunk elő, illetve megvizsgáljuk a nehezen komposztálható anyagokra gyakorolt hatását bekeverés után.

 Célkitűzések:

A Balaton kotrása során kitermelt iszap komposztálhatóságát vizsgáltuk modell-szintű kísérletben. A kísérletek során a következő kérdésekre kerestük a választ:

• A komposztálás szempontjából optimalizált feltételek mellett, milyen változások következnek be az anyag tulajdonságaiban, illetve a felhasznált szerkezetjavító, struktúraanyag biodegradációjára miként hat az iszap?
• A komposztálás folyamata alatt milyen változásokon megy keresztül az anyag (a fő paramétereket vizsgálva)?
• A biodegradáció végén a végtermék manipulálhatósága, rostálhatósága milyen lesz?
• A végtermék tulajdonságainak, paramétereinek vizsgálata, értékelése.

 A kísérlethez felhasznált anyagok:

• 4 m³ víztelenített, balatoni mederiszap
• 5 m³ búzaszalma
• 300 liter komposzt-telepi csurgaléklé

 Terület előkészítés

A komposztálási kísérlet megvalósításához szükséges területet úgy alakítottuk ki, hogy a prizma mellett legalább 1 méter széles szabad sáv álljon rendelkezésre a szükséges munkaműveletek, manipulációk (gépek mozgása, forgatás, stb.) elvégzése céljából.

 A keverék elkészítése

A víztelenített balatoni iszapot és a kezeléséhez szükséges mennyiségű szalmát homlokrakodó segítségével, többszöri átkeverés és nedvesítés után prizmába raktuk. A prizmát egy komposztáló telep szilárd burkolatán helyeztük el. A prizma mérete 2*3 méter alapterületű, 2 méter magas, egyenként 6 m³-es. A kísérlet során heti rendszerességgel átforgatjuk az anyagot, a hőmérsékletét naponta mérjük, regisztráljuk.

Félüzemi iszaphasznosítási vizsgálat beállítása.

Kommunális hulladéklerakó rekultivációjának ipari méretű vizsgálata.

            A balatonfüredi kommunális hulladéklerakó hamarosan betelik, nemsokára be kell zárni és el kell majd végezni a rekultivációt is. A hulladékkezelést végző cég már évekkel ezelőtt elkezdte a felkészülést a rekultivációra, amely elvégzéséhez nagy mennyiségű kotort balatoni iszapot készítenek elő a lerakón. Az iszapot magában szikkasztják, ill. részben földdel keverik. Érdekes, hogy a nagy vastagságban lerakott iszap teteje teljesen kiszárad, miközben a belseje megtartja a vizet. Egy alkalommal megmozgatták egy ilyen depó belsejét és mintegy „kitört” a víz belőle.

A lerakón különféle helyekről mintákat vettünk (iszap 1 és 2 éves, iszap – föld keverék 1 és 2 éves), amelyek anyagvizsgálatát elvégeztük. Ezen kívül a megfigyelést rendszeres időközönként ismételjük, így nyomon követhetjük egy kijelölt szállítmányon a vegetáció kialakulását. A következő két fényképen egyrészt a bejövő iszap állagát szemléltetjük, másrészt az egy év alatt kialakult dús növényzetet, amely a kb. 1 – 4 m vastagságban lerakott iszapon kifejlődött.

Hulladéklerakó rekultivációjának ipari méretű vizsgálata.